Balatoni Hírek

Friss hírek, események és történetek a Balaton partjáról – minden, ami a magyar tenger körül történik!

A Fehér ember története: Keszthelyen állították fel az 1956-os forradalom első emlékszobrát

Orr Lajos 2006-os 1956-os emlékműve Keszthelyen, az őszi fák között, koszorúkkal a talapzatán.

Hetven évvel ezelőtt, 1956. november 1-jén különleges szobrot avattak Keszthely főterén. A forradalom áldozatainak emléket állító, gipszből készült alkotás túlélte a megtorlás éveit, története pedig ma is a város egyik legfontosabb történelmi emléke. A Fehér ember szobra az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján különösen fontos üzenetet hordoz.

1956. október 23-a a magyar történelem egyik meghatározó napja. A forradalom eseményei azonban nem korlátozódtak Budapestre: a vidéki városokban is megmozdultak az emberek, és sok helyen a szabadság melletti kiállás különleges történeteket hagyott az utókorra.

Keszthely ezek közül is egyedülálló emléket őriz. A városban még a forradalom napjaiban felállítottak egy szobrot az elesettek tiszteletére.

A később Fehér ember néven ismertté vált alkotás története a bátorságról, az emlékezésről és a múlt megőrzéséről szól.

Keszthelyen már a forradalom napjaiban emlékművet állítottak

A Balatoni Múzeum történeti ismertetője szerint a keszthelyi Szabadság-szobor, közismert nevén a Fehér ember, a világon elsőként felállított olyan szobor volt, amely az 1956-os forradalom áldozatainak állított emléket.

Az alkotást 1956. november 1-jén avatták fel Keszthely főterén, amikor a forradalom sorsa még nem dőlt el.

A szoborállítás kezdeményezésében fontos szerepet játszottak a keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia hallgatói. Az alkotás elkészítésére Marinkay István szobrászt kérték fel, aki akkor Hévízen tartózkodott.

A rendkívül rövid idő alatt elkészült mű egy lyukas magyar zászlót tartó fiatal férfit ábrázolt.

A szobor gipszből készült, és egy mintegy öt méter magas talapzatra helyezték. Eredetileg ideiglenes alkotásnak szánták: a tervek szerint később tartósabb anyagból, bronzból vagy márványból készítették volna el.

Erre azonban a forradalom leverése miatt már nem kerülhetett sor.

„Az elesetteknek az élők…”

A szobor talapzatán elhelyezett emléktábla szövege különösen megrendítően fejezte ki az akkori napok hangulatát.

Az emléktábla felirata így szólt:

„1956 október. Az elesetteknek az élők, akik talán holnap halnak meg a szabadságért.”

A mondatot az teszi különösen súlyossá, hogy a szobrot még a forradalom idején avatták fel. Az emlékezők ekkor még nem tudhatták, milyen események következnek a következő napokban.

A Fehér ember így nem csupán az addig elesetteknek állított emléket, hanem a szabadságért vállalt személyes kockázat jelképévé is vált.

Mi történt a Fehér ember szobrával 1956 után?

A november 4-i szovjet katonai beavatkozás és a forradalom leverése után az emlékmű nem tűnt el azonnal Keszthely főteréről.

A Balatoni Múzeum adatai szerint a szobor több mint két hónapon keresztül a helyén maradt. Végül 1957 januárjában a katonaság eltávolította.

A történet azonban itt nem ért véget.

Az eredeti gipszalkotást sikerült megmenteni a pusztulástól. Először a Festetics-kastélyban rejtették el, majd a Balatoni Múzeumba került, ahol megőrizték az utókor számára.

Ezért a Fehér ember története nemcsak a forradalom napjairól, hanem az emlékezet megőrzéséről is szól.

Az eredeti gipszszobor és a mai emlékmű nem ugyanaz

Fontos különbség, hogy a ma Keszthely főterén látható 1956-os emlékmű nem azonos az 1956. november 1-jén felavatott eredeti gipszszoborral.

Az eredeti alkotást a Balatoni Múzeum őrizte meg.

A forradalom 50. évfordulóján, 2006-ban egy új, márványból készült, az eredeti Fehér emberre emlékeztető alkotást állítottak fel a városban.

A későbbi városrendezési munkák során az emlékmű helye is változott. A szobor a Várkertből 2021-ben került vissza a Fő térre, a templom közelébe.

Így ma ismét a város történelmi központjában emlékeztet az 1956-os eseményekre.

Hetven évvel később is emlékezik Keszthely

2026-ban Magyarország az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójára emlékezik.

Keszthelyen október 23-án, pénteken a városi ünnepség egyik központi helyszíne ismét a Fő téri 1956-os emlékmű lesz.

A hivatalos program szerint reggel 8 órakor szentmisével és ökumenikus imádsággal kezdődik a megemlékezés a Magyarok Nagyasszonya Plébániatemplomban.

A városi ünnepség 9 órakor kezdődik a Fő téri 1956-os emlékműnél.

Ünnepi beszédet mond Varga Sz. Gábor, a Keszthelyi Vajda János Gimnázium igazgatója, valamint dr. Tóth Gergely, Keszthely polgármestere.

A műsorban helyi kulturális és közösségi szervezetek is közreműködnek. Az ünnepi műsort követően a Georgikon Campus emléktáblájánál koszorúzásra kerül sor.

A Balaton térségében több településen is megemlékeznek az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulójáról. A keszthelyi ünnepség mellett a további balatoni megemlékezések helyszíneiről és programjairól a Balatoni Hírek ünnepi programösszeállításában olvashatnak részletesen.

Egy szobor, amely Keszthely történelmének része lett

A Fehér ember története azért is különleges, mert az alkotás nem évtizedekkel később, a történelmi eseményekre visszatekintve született meg.

Az emlékművet azokban a napokban állították fel, amikor a szabadságért folytatott küzdelem még tartott.

A szobrot később eltávolították, de az eredeti alkotás fennmaradt, történetét pedig a helytörténészek és a múzeum munkatársai megőrizték.

Hetven évvel később a Fehér ember nemcsak Keszthely 1956-os múltjának fontos emléke, hanem annak is jelképe, hogy a történelmi emlékezetet a nehéz időszakokban is meg lehet őrizni.


Források:

Fotó forrása: A keszthelyi Fehér ember emlékét őrző, Orr Lajos által készített 1956-os emlékmű a Fő téren. Fotó: Bertha János / Köztérkép. Licenc: CC BY-ND 4.0. Forrás: https://www.kozterkep.hu/46584/1956-os-emlekmu | Licenc: https://creativecommons.org/licenses/by-nd/4.0/

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük