A magyarországi 14–19 éves fiatalok 41 százalékának mentális jólléte fokozott figyelmet igényelhet – derül ki az UNICEF Magyarország és az NN Biztosító közös kutatásából. A mentális egészség október 10-i világnapján közzétett eredmények szerint sok fiatal szorongással kezdi a napját, miközben a segítségkérést gyakran szégyenérzet és félelem nehezíti.
Több mint 200 ezer fiatalt érinthet az alacsony mentális jóllét
A kutatás szerint a Magyarországon élő 14–19 évesek 41 százaléka az alacsony mentális jólléti kategóriába tartozik. A teljes korosztályra vetítve ez több mint 200 ezer fiatalt jelenthet.
A felmérésben részt vevők 37 százaléka jó vagy kiemelkedő mentális jóllétről számolt be, miközben az alacsony jólléti kategóriába ennél többen kerültek.
A kutatók a WHO-5 jólléti kérdőívet alkalmazták, amely a fiatalok közelmúltbeli közérzetét vizsgálja. Fontos hangsúlyozni, hogy az alacsony jóllét nem jelent automatikusan mentális betegséget vagy orvosi diagnózist, ugyanakkor jelezheti, hogy az érintetteknek fokozott odafigyelésre és támogatásra lehet szükségük.
Az idősebb fiatalok körében különösen magas az érintettek aránya
Az eredmények jelentős különbségeket mutatnak az életkorok között.
A 14–15 évesek 12 százaléka tartozott az alacsony mentális jólléti kategóriába, míg a 16–17 éveseknél ez az arány már 49 százalék volt. A 18–19 évesek körében pedig elérte a 62 százalékot.
A nemek között is kimutatható különbség: a lányok 47 százaléka, a fiúk 34 százaléka került az alacsony jólléti csoportba.
A mindennapok nehézségeit egy másik adat is érzékelteti: a megkérdezettek 37 százaléka gyakran vagy szinte minden reggel szorongva, feszülten kezdi napi teendőit.
Sokan attól félnek, hogy nem veszik komolyan a problémáikat
A kutatás nemcsak a fiatalok mentális jóllétét vizsgálta, hanem azt is, miért lehet nehéz segítséget kérniük.
A válaszadók 67 százaléka szerint a szégyenérzet jelentős visszatartó erő lehet kortársaik számára. A megkérdezettek 63 százaléka úgy véli, sok fiatal attól tart, hogy problémáit nem veszik komolyan, míg 61 százalékuk szerint a személyes nehézségek kitudódásától való félelem is akadályozhatja a megnyílást.
Ezek az adatok a válaszadók kortársaikról alkotott véleményét mutatják, nem azt, hogy valamennyien személyesen is átélték ezeket a helyzeteket.
A támogatás elérhetősége szintén fontos kérdés. A fiatalok 58 százaléka érzi úgy, hogy van olyan személy vagy segítségforrás, amelyhez magánéleti vagy mentális nehézségeivel fordulhat.
Az alacsony mentális jóllétű fiatalok körében azonban ez az arány mindössze 38 százalék.
Felkészültebb szülőket és pedagógusokat szeretnének a fiatalok
A megkérdezettek arról is beszámoltak, milyen segítséget tartanának a leghasznosabbnak.
A válaszadók 62 százaléka szerint fontos lenne, hogy a szülők és a pedagógusok felkészültebben ismerjék fel a mentális nehézségeket, és megfelelően tudjanak reagálni azokra.
Emellett 48 százalékuk könnyebben elérhető, ingyenes vagy megfizethető pszichológiai tanácsadást szeretne, 46 százalékuk pedig több iskolai stresszkezelő foglalkozást tartana hasznosnak.
Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója a kutatás kapcsán hangsúlyozta: a fiatalok támogatásához nem elegendő pusztán arra biztatni őket, hogy beszéljenek a problémáikról. Olyan bizalmi környezetet is szükséges teremteni, amelyben tudják, kihez fordulhatnak, és biztosak lehetnek abban, hogy komolyan veszik őket.
Novemberben konferencián keresik a megoldásokat
A kutatás eredményeire építve az UNICEF Magyarország és az NN Biztosító november 18-án közös konferenciát rendez Budapesten, az Akvárium Klubban.
A rendezvényen többek között a fiatalok szorongásáról, a teljesítménykényszerről, a digitális világ hatásairól, valamint a családok, az iskolák és a szakmai ellátórendszer támogató szerepéről is szó lesz.
A konferencia egyik központi kérdése, hogyan lehet a mentális nehézségek felismerését időben elérhető, megfelelő segítségnyújtással összekapcsolni.
A rendezvény részletei az NN Biztosító hivatalos oldalán olvashatók.
A figyelem és a bizalom lehet az első lépés
A kutatás eredményei országos problémára hívják fel a figyelmet, amely a balatoni térség családjait, iskoláit és fiataljait is érintheti.
A mentális egészség világnapja arra is emlékeztet, hogy a fiatalok lelki nehézségeinek felismerése mellett legalább ennyire fontos a támogató környezet kialakítása.
Egy odafigyelő beszélgetés, a problémák komolyan vétele és a megfelelő segítség elérhetősége sokat jelenthet azoknak, akik egyedül érzik magukat a nehézségeikkel.
Forrás: az UNICEF Magyarország és az NN Biztosító „Fiatalok, hogy vagytok? A 14–19 évesek mentális egészsége 2026 nyarán” című közös kutatásáról kiadott, 2026. október 10-i sajtóközlemény. A vizsgálat 830 fős kérdőíves felmérésre és 15 mélyinterjúra épült.
Leave a Reply